Templomépítés 1629-ben
A veszprémi református egyházra vonatkozó adatok rendszeres következetességgel az 1614. évben veszik kezdetüket, amikor Pathai István, a dunántúli vagy veszpréminek is nevezett egyházkerületnek püspöke, veszprémi lelkésszé lett és elkezdte az anyakönyv vezetését. A templomépítésnél folyamatosan akadályokba ütköztek a veszprémi végvár lovas és gyalog seregének tagjai, akik a főkapitányon kívül mind reformátusok voltak. /Így Veszprém várát és magát a várost a töröktől 1598-ban visszafoglalók is református hitvallással bírtak./ Ezen jeles vitézek nem nyugodtak addig, míg templomukat fel nem építették, és itt az anyakönyv adatai megszűnnek, de Kanizsai Pálfi János püspök levele eligazít bennünket, miszerint Gál Imre a veszprémi várban 1629-ben egy szép templomot épített, melyért megdicséri, és megígéri, hogy püspökként Ő maga szenteli fel. A veszprémi református egyház temploma elkészült, háborgatás nélkül gyakorolhatták hitüket a hívek Gál Imre lelkészkedése alatt 1656-ig, mely idő alatt a dunántúli egyházkerület püspökének választották meg.
Bátorkeszi István gályarab prédikátor
Gál Imre halála után, a debreceni anyaiskolának egykori kitűnő növendékét, Bátorkeszi Istvánt választotta a veszprémi református egyház lelkészévé 1669-ben. Olyan virágzó hitélet volt ekkor Veszprémben, hogy csakhamar második lelkészről is gondoskodni kellett. Meghívták Bátorkeszi mellé Losonczi Farkas Jánost 1673-ban, Bátorkeszi Istvánt a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé idézték, elítélték, gályarabságot szenvedett és bár a veszprémiek sokáig várták vissza (a végház folyamodik érte, segélyt is küld) 1690-ben választották helyébe Hodosi Sámuelt, akit később az üldözések során várfogságra ítéltek. Bátorkeszi István túlélte a gályarabságot, visszatért és Tihanyban lett lelkész. Ma a nagytemplomban mindkettőjük emlékét emléktábla őrzi.
A templom elvétele 1717-ben és a helyi református élet szünetelése 1782-ig
A Rákóczi szabadságharc leverése után az azt támogató veszprémi reformátusok súlyos büntetést kaptak. Sümegről visszaköltözött a római katolikus püspökség. A káptalan földesúri jogon betiltotta Veszprémben a református vallásgyakorlást.
- január 1-én a veszprémi református templomot, paplakot, iskolát elvették és a helyi vallásgyakorlat majdnem hetven évig szünetelt. A fejedelemséghez ugyan folyamodtak kegyelemért, de onnan sem jött válasz, s mivel Hosszúfalusi Márton lelkész hivataláról lemondani nem akart, elhagyta Veszprémet 1717. április 30-án. Az árván maradt gyülekezet néma szenvedésre volt kényszerítve, a gyülekezet nagyobb része áttért a római katolikus hitre. Sokan kitartottak azonban református hitük mellett. Kijártak a környező falvakba istentiszteletre, kereszteltetni gyermekeiket. Olyan szép számmal maradtak a veszprémi reformátusok, hogy amikor erre lehetőségük lett, újra építettek templomot, paróchiát, iskolát a várral átellenben, a Jeruzsálemhegyen, pontosan szemben azzal a hellyel, ahol egykor a várban az első saját építésű templomuk állott.
Templomépítés 1784 és 1794-ben
- József türelmi rendeletének kiadása után /1781. október 25./ lényegében azonnal, 1782. jan. 15-én Tatay Imre Bécsbe megy a templomépítési kérvénnyel. Új vallásügyi vizsgálat jön. A klérus ellentmondása miatt azonban a dolog elakad. Kérvényüket felszerelve újra beadják, Tatay megint Bécsbe megy, újabb kifogásokat keresnek. A helytartótanács azonban szabad vallásgyakorlatot enged 1783. május 19-én. A templom és a paróchia felépül, az iskolaépítést ideiglenesen betiltják, de új kérelmükre kegyelmes választ nyernek. A templom 1784-ben, hozzá a torony 1794-ben készül el. A veszprémi reformátusok II. József iránti hálából a Habsburg címert helyezték fel a toronyra toronydíszként, amely ma restaurálva látható a templomban.
Gyülekezeti házak újjáépítése 1939-ben
Boda József lelkipásztori szolgálatba lépése után a legnagyobb jelentőségű ügy az új iskola és parókia építése volt, amely nemcsak a gyülekezetet, de az egész várost, az egyházmegyét, sőt a közegyházat is mozgósította. Maga az építés gondolata, már az 1920-as évek végén felmerült. „1937. november 14-én vett búcsút a gyülekezet a 154 éves régi iskolától, másnap kezdődött a bontás. Az iskolai oktatás az építkezés alatt a tanácsteremben délelőtt-délutános beosztással folyt. Karácsonyra az alapokat kiásták. Húsvétkor álltak a falak és faragtak az ácsok. Pünkösdre kivirult az épület, 1938 szeptemberre pedig bevonulhatott a diákság a vármegye legmodernebb iskolájába.” –Jeruzsálemhegyi Harangszó III. évfolyam 3.-4. szám. 1939 tavaszára a két épületből álló teljes egyházi épületegyüttes elkészült.
1962-től Veszprém püspöki székhely lesz
Az 1960-as évek elején vetődött fel az a gondolat, hogy a Dunántúli Református Egyházkerület székhelyét Pápáról egy nagyobb dunántúli városba kellene költöztetni. Négy város került szóba az új székhely kiválasztásakor: Tata, Székesfehérvár, Győr és Veszprém. Végül Veszprémre esett a választás, és lett a kerület új székhelye. A város földrajzi elhelyezkedése miatt - az egyházkerület közepén van jó megközelíthetőséggel - alkalmas volt erre a feladatra. 2008-tól a kerület székhelye visszakerült Pápára, amit a történelmi hagyomány mellett az időközben ott felépített, visszaállított egyházkerület intézmények léte is indokolt.
Rendszerváltástól napjainkig, templomépítés a lakótelepen és nagy felújítások a meglévő épületeken
Az 1990-es évben a gyülekezetben két lelkipásztor szolgált: Dr Kovach Attila, aki a legújabb korban sorrendben a harmadik püspök lelkésze volt gyülekezetünknek és Vajna Lajos gyülekezeti lelkész. Kovach püspök úr püspökségének megszűnése miatt lemondott lelkészi állásáról, de a presbitérium felkérésére továbbra is vállalta istentiszteletek tartását. Heti váltásban szolgáltak Vajna nagytiszteletű úrral, miközben ő végezte még az egyéb lelkészi teendőket is egymást váltó beosztott lelkészek segítségével. A gyülekezetben ekkor alakult újjá a nőszövetség és a cserkészcsapat. A rendszerváltás után merült fel az a gondolat is, hogy az időközben háromszorosára nőtt városban, annak legnagyobb lakótelepén, a Jutasi úti lakótelepen, épüljön egy új templom a meglévő mellé. A cél az volt, hogy a városba beköltözött reformátusoknak az egyházhoz csatlakozását elősegítse. A Báthory iskolában elkezdődött helyi istentiszteletek tartása. A templom felépítése végül teljes egészében a gyülekezet 1995-ben megválasztott új lelkipásztorára, Niederhoffer Zoltánra maradt, aki feleségével együtt elvégezte az építkezés, majd a felújítások nagy munkáit. Miközben végezték és végzik az egyházi élet sokféle teendőit. 2018-ban a Veszprémi Rreformátus Egyházközség a saját területén belül új egyházközséget alapított a Budapest út és a Jutasi út középvonala által határolt területen, a Jutasi úti lakótelepen. Emiatt, az egyházi törvények előírása szerint, nevet kellett változtatnia. Egyházközségünk új neve Veszprém - Nagytemplomi Református Egyházközség lett. A székhelye természetesen továbbra is a Dózsa György utcában lévő lelkészi hivatalban van. Itt folyik továbbra is a 400 éve elkezdődött anyakönyvezésünk. Gyülekezetünkben tevékenykedik nőszövetség, cserkészcsapat, sok gyermek részesül református hitoktatásban a város állami és katolikus egyházi iskoláiban. Az 1784-ben épült templom amely ma a Nagytemplom nevet viseli 2001 és 2008 között teljes külső és belső felújításon esett át az ablakok és padok cseréjével együtt. A paróchiát, gyülekezeti termeket és lelkészi hivatalt is magába foglaló gyülekezeti ház teljes /energetikai és egyéb/ felújítása pedig 2012-2013-ban történt meg. Végül a ház tetőszerkezetének felújításár is sor kerülhetett 2019-ben. Így a 80 éves gyülekezeti házról elmondhatjuk: tetőtől talpi megújult. Ezekre a felújításokra már nagy szükség is volt.
Veszprém – Nagytemplomi Református Egyházközség
Székhelye a Dózsa György u 22. szám alatt van. A gyülekezetben tevékenykedik nőszövetség, cserkészcsapat, sok gyermek részesül református hitoktatásban a város állami és katolikus egyházi iskoláiban. Az 1784-ben épült templomunk, amely ma a gyülekezetben a Nagytemplom nevet viseli 2001 és 2008 között teljes külső és belső felújításon esett át a padok cseréjével együtt. A paróchiát, gyülekezeti termeket és lelkészi hivatalt is magába foglaló gyülekezeti ház teljes /energetikai és egyéb/ felújítása pedig 2012-2013-ban történt meg. A tetőcserére 2019-ben került sor.
Templomunk első toronydísze, Habsburg címer csillaggal:
